Karinthy Színház

• Karinthy Színház

A színház története

A Karinthy Színház még jóval a rendszerváltás előtt alakult, vállalkozásként. Úttörő tevékenysége, Buda egyetlen folyamatosan játszó, önálló kőszínházaként, a színházi struktúraváltás egyik példája is, mely ma már sajátos szellemiséget hordozó színházi műhellyé válva mind a szakma és a kritika, mind a közönség támogatását élvezi.
A megalakulást a XI. kerületi Tanács bátorsága tette lehetővé.

A Hököm Színpad néven létrejövő új színházi forma, a régóta vágyott és addig vajúdó színházi struktúraváltás első hírnöke lett.

A megnyitó előadás a Kaffka Margit Gimnázium dísztermében volt, Karinthy Ferenc: Gőz és Hubay Miklós: A zsenik iskolája című darabjaival. A színháznyitás nagy társadalmi és művészi visszhangot váltott ki.

A Budapest Sportcsarnokban bemutatott Végh Antal aréna - játék, A miért bántják a magyar futballt című produkció bukása, egyben a színházi vállalkozás végét is megjósolta. A sportcsarnoki szuperprodukciók elődje akkor még össztársadalmi ellenérzést váltott ki. A kritika a színházon verte el a port, és zavartságát támadásba bujtatta.

A Karinthy Színház elődje, a Hököm Színpad azonban nem adta fel, hogy a megmerevedett színházi élet egyik úttörőjeként életben maradjon. A vándorlások évei kezdődtek.

Először a MOM kultúrházban léptek fel, majd a Marcibányi téri Művelődési Központban. Előadásokat tartottak azonkívül mindenütt, ahol lehetett, és ahol befogadták őt. Szinte nincs olyan vidéki város, ahol például Vuk című gyermekelőadásukkal ne jártak volna.

Négy évadot töltöttek el egyetlen pesti játszóhelyükön a Rákóczi tér melletti Gutenberg Művelődési Otthonban. A színház felújításában aktív szerepet vállalva, színházi centrumot alakítottak itt ki az évadok során. Olyan nagysikerű előadásokkal, mint a 100 előadást megért Svejk és Tamás bátya kunyhója, a Karinthy ihlette A bűvös szék, vagy akár a Mágnás Miska. Rendszeres gyerekelőadásaik mindvégig sikeresek voltak: A Hercegnő és a Varázsló, Ali baba és a rablók, Peti meg a Róka. 1988-ban jelentős fordulat történt a színház életében. Nevüket Karinthy Színházra változtatva elfoglalták azóta is működő XI. kerületi helységüket, a volt Haladás mozi épületét a Bartók Béla út 130. alatt.

A helység felújítását a vállalkozás maga finanszírozta, jelentős bankkölcsönt vállalva és megtermelve az évek során. Így lett Budának saját, folyamatosan játszó, új kőszínháza. /A Várszínház ugyanis nem önálló színház, hanem a Nemzeti Színház kamara színháza /.

A Karinthy Színház alapprogramja az új helységben sem változott. Így a Karinthy műveken túl, továbbra is magyar szerzők sorát tartja musorán: Hubay, Szakonyi, Páskándi, Fekete István, Szomory, Molnár, Aszlányi, Vadnay, Szerb Antal, Gábor Andor, Tabi László, Kellér Dezső, Eisemann, Örkény és mások műveinek bemutatásával.

A világ drámairodalmából a legkülönfélébb irányzatok szerzői közül: Shakespeare, Csehov, Wedekind, Moreto, Neil Simon, A. Christie, Steinbeck, Priestley és mások bemutatásával.
A nagyközönség igényeit figyelembe véve nagysikerű, ám mindig színvonalas vígjátékok sorával, széles tömegbázist építve, a Karinthy Színházat nem csak a XI. kerület, de egész Buda, sőt, ma már, Budapest egyik népszerű színházává avatta. /Miből élnek itt az emberek, Meseautó, A csúnya lány, A hét pofon, Amerikai komédia, Delila, A nagymama soha, Őrült nők ketrece, Ex, Ciklámen, Spanyolul tudni kell, Az alvó férj, Arzén és levendula, Bástyasétány 77. stb. /

Nevéhez méltón, természetesen rendszeresen játszik Karinthy műveket: Gőz, Gellérthegyi álmok, Bösendorfer, Dunakanyar, illetve: Bűvös szék, Visszakérem az iskolapénzt, Minden másképp van, Lepketánc, Mennyei riport, Tanár úr, kérem! , Ki a normális ? stb.

A másság, a tolerancia, a kisebbség védelme jegyében művészileg értékes, a kritika által is nagyra értékelt előadások sora született: Crowley: Fiúk a csapatból, Gershe: A pillangók szabadok, Fierstein: Kakukktojás, Jean Poiret: Őrült nők ketrece, Mastrosimone: Az erőszak határai.

Kiemelkedő hatása volt Karinthy Márton: Korai fagy / az ismert film nyomán / készült színpadi játékának, amely korunk pestiséről, az AIDS-ről szólt, katartikus hatást, nagy társadalmi visszhangot kiváltva.

A Karinthy Színház rendszeresen hív meg vendégrendezőket is. A sort a Veronai Aréna intendánsa, Gioanfranco de Bosio kezdte meg, aki , meglepetésként egy Wedfekind egyfelvonásos /A hőstenor / mellett, magyar szerző művét állította színpadra /Szomory Dezső: Botrány az Ingeborg koncerten/. Az előadást a TV. is rögzítette.

Programok a Karinthy Színházban